megjelenés dátuma: 2005-11-24 » szerző: Csontos Tibor

Nem véletlen, hogy Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János a minap megjelent A magyarock története című gigantikus rockhistóriájában külön fejezetet kapott az Ifjúsági Magazin. A műfaj történetébe ugyanis egészen 1989-ig belejátszott a lap. Az IM-ben jelentek meg először poszterek együttesekről, ez a lap közöült először slágerlistákat is, Bródy János is először ezt említi, amikor az Ifjúsági Magazin korai történetére gondol. A lap hozta össze 1981-ben a ma már rocktörténeti jelentőségű Fekete bárányok koncertet a hajógyári szigeten, melyen a lemezgyár és a hatalom által mellőzött zenekarok, a Beatrice, a HBB és a P. Mobil lépett fel, és itt tartotta bemutatkozó koncertjét a Bizottság együttes is.

Az IM Dohány majd Dessewffy utcai szerkesztőségébe rendszeresen bejártak a laphoz kötődő zenészek. Majdhogynem ez volt a szakma második ORI-büféje. Hozták nekünk demóikat, lemezeiket, híreiket, koncertjegyeiket. Az IM írt először rendszeresen a híres-hírhedt Fekete Lyuk alternatív zenekarairól, közölt kétszer is közös posztert a rockválogatottról, az IM-ben jelent meg először Magyarországon víz alatt készített poszterkép, mégpedig a Sing-Sing együttesről. A lap adta ki Boros Lajos Sakálok című könyvét és jelentetett meg lexikont Ki kicsoda a magyar rockzenében? Ki kicsoda a külföldi rockzenében? címmel.

Mi közöltünk először videóklip kritikákat, melyeket Tímár Péter filmrendező írt. Ott volt a lap a balatonszemesi újhullámos zenekarok fesztiváljának szervezői között, munkatársai rendre feltűntek rockzenei tehetségkutató versenyek zsűrijében. Az Ifjúsági Magazinnak súlya volt a magyar rockzenében: Vikidál Gyula mindig is azt nyilatkozta, hogy a Dinamit együttes az IM-ben megjelent kedvezőtlen lemezkritika miatt szűnt meg, az ős Edda egyik koncertjén Pataky Attila látványosan megtiporta a lemezükről írott rossz kritikát megjelentetett számunkat. Egyetlen zenekart bojkottált csupán az IM: a Misszió együttest, amely elképesztően rossz zenét játszott, mégis IM-poszterre kívántak kerülni, úgy hitték, ha poszteren szerepelnek, azonnal híresek lesznek. A lap szerkesztősége nem így gondolta. Sebők Jánosnak, a lap rockszakírójának cikkeire, elemzéseir, kritikáira, a teljes magyar pop-rock mezőny figyelt, nem különben a lemezgyár. Dr. Erdő Péter lemezgyári menedzser és Sebők János gyakran vívott külön csatát, egy alkalommal Erdős doktor a Kritika hasábjain is megtámadta Sebőköt.

Az IM hirdetett először dalszövegíró versenyt a hatvanas évek második felében: a zenét az Illés együttes szerezte, erre kellett szöveget írniuk az olvasóknak, akik jó harminc évvel később már pop-rock-alternatív kategóriában szavazhatták meg Az év együttesét. 1994-ben a szavazatok alapján a Manhattan, az Edda, a Kispál és a Borz nyert. A győztes zenekarok tagjai a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán egy nagy koncertbulin vehették át az IM-aranygyűrűt, amit azóta talán már beolvasztottak, és amihez hatalmas botrányok is társultak: a Kispál egy szám után levonult a színpadról, mondván, máshol van fellépésük, az Edda rajongói pedig nem engedték színre lépni a Manhattant. Ugyanebben az évben az IM Popgalériát is nyitott a szerkesztőségi folyosókon. Zenészek, énekesnők vállalkoztak, hogy karikatúrát rajzolnak kortárs kollégáikról. A kiállítás megnyitójára a szakma színe-java eljött. A Hungarotonnál akkor élete első munkakönyves állását betöltő omegás Benkő Lacinak annyira tetszettek a rajzok, hogy sokáig ezek a rajzok díszítették lemezgyári irodájának falait. Benkő egyébként a biztosítékot is kivágta: az egyik címlapon ő szerepelt akupunktúrás tűkkel teletűzdelt arcával.Csakhogy fülében ott lógott egy aranykereszt. Persze, mi volt ez a kis botrány ahhoz képest, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hónapjában megjelent címlapon Lenin, a hátsó borítón pedig a délegyázi nudista strandon készített felvétel szerepelt. A KISZ KB-ban nem átallották a két borítót összenyitni...