2024. december 3. • 
Online retrospektív magazin a múlt század utolsó évtizedeiről
20, 30 és 40 évvel ezelőtt írtuk (április)
megjelenés dátuma: 2012-04-30 » szerző: Urbán Tamás
Szokásos visszatekintő sorozatunkban az áprilisi lapszámokat szemlézzük.
1972. április
Sajnálattal kell bevallanom, hogy nincsenek szép emlékeim a negyven évvel ezelőtt megjelent Magazinról. Ennek talán oka lehetett, hogy főszerkesztőnk, Gerencsér Miklós (nyugodjon békében), az előzőekben valami rossz fát tehetett a tűzre, és ő sem úszta meg az ilyenkor szokásos letolást a Központban. Lehetett nekünk akármilyen fenomenális riport-ötletünk, semmi nem volt jó neki. Így lett aztán a vezető anyag (öt oldalon) A győzelem nemzedékei című összeállítás, amely témáját az alcím híven tükrözi: 15 éves a KISZ. Azt nem tudom, honnan került elő az a sok mosolygós, bizakodó tekintetű fiatal fotója, lényeg az, hogy mind a 15 évre jutott belőlük. Jegyzetelő küldött a KISZ I. kongresszusán, a Vörös Csillag traktorgyár fiataljai, akik a maguk által újjáépített klubban csocsóznak, de ott van Baranyai Lajos ifjú ugrómókus, amint a diák-tsz traktorát üli meg. Vidám ábrázattal tanácskoznak az egyik szocialista brigád tagjai a következő kommunista vasárnapról, és az ifjú Pintér János martinász, akinek már a szülőhelye is Dunaújváros volt. Öt oldal bizakodás a 15 éves KISZ ünnepén.
Ugyancsak lebilincselő olvasmánynak számított a Van jövője című írás is, amely a KISZ vertikális átszervezésének tervét vázolta fel az érdeklődőknek, majd egy teljes oldalon köszöntöttük az 50 éves Ifjúmunkás című lapot is. A Népfront és a fiatalok című írást három oldalas képes beszámoló követte, mely bemutatta azokat a katonákat, akiket ugyan felvettek az egyetemre, de előbb a haza védelmének rejtelmeivel ismerkedtek.
A lap záró anyaga a tudomány forradalmáráról emlékezett meg, ugyanis 500 évvel korábban született Kopernikusz. Nem hiszem, hogy ez a szám erősítette a lap iránt érdeklődők táborát, de abban biztos vagyok, hogy ez alkalommal elmaradt a főszerkesztő szőnyeg szélére citálása. Így kellett ezt csinálni!
Azért sikerült becsempészni egy kis anyagot a kezdő pengető Delhusa Gjon virtuózitásáról, és hírt adhattunk a Nautilus együttes fergeteges koncertjeiről amit az "Ezresben", a Budapesti Műszaki Egyetem hatalmas kollégiumában prezentáltak vasárnaponként.
A kiemelt oldalak a PDF-ikonra kattintva olvashatóak.
1982. április
Már el is felejtettük a régi nehézségeinket (vagy csak betörtünk a hámba), nehéz ezt már ilyen távlatban eldönteni? A nyolcvanas évek elején, főszerkesztőnk, Szántó Gabi, aki korábban berlini tudósítóként szolgálta (az ifjúsági sajtó előretolt bástyájaként) az imperializmus elleni harcot, hagyta dolgozni a szerkesztőségi kollektívát. Czippán Gyuri, a helyettese, Kovács Zoli (az Élet és Irodalom jelenlegi főszerkesztője), Csontos Tbor, Sebők János, Pethes Sándor, mind-mind tudták, hogy mi kell a fiataloknak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a nyolcvanas évek elején már magasan meghaladta a Magazin példányszáma a 300 ezret, s csak azért nem növekedhettünk tovább, mert papírhiányra hivatkozva limitálták a nyomott példányok számát. Először emelték a lap árát (ekkor már 9 forint 50 fillér volt), ez nem használt, az igény csak nem csökkent. Ekkor odafönt meghúzták a határt: 350 000 példány! Így tapasztaltuk néha, hogy rojtosra olvasott újságok vándoroltak az osztályokban, természetesen a középső oldalak nélkül, mert azt már az élelmesebbje kivette és szobájának díszítéséhez korábban felhasználta...
Node, miről is írtunk a 82 áprilisi számban? Szenzációnak számított akkoriban a Budapest Sportcsarnok átadása. Az élelmes rockzenészek frissebbek voltak, mint a sportolók, így az első nagyszabású rendezvény a sportcsarnokban a rock jegyében zajlott. Telt ház volt a "Rock-katlanban", igaz kis intermezzó zavarta meg a kezdést. Az előzenekarként felkonferált Fórum együttes enyhén szólva is megdobáltatott és kifütyültetett. Sokak véleménye szerint érdemtelenül... Aztán jött a kitűnő formában lévő P.Mobil együttes, majd a kanadai Saga együttes. Már tombolt a lelátó. Minden várakozást felülmúlt a délután és az este.
Néhány oldallal hátrább szomorú összeállítást közöltünk azokról a hírességekről, akik a világ minden táján már ismertséget szereztek, de rövidre szabott életük nem engedte meg, hogy megéljék a békés öregkort. Brian Jones, Janis Joplin, Elvis Presley, Jimi Hendrix, John Lennon, Bob Marley, John Bonham. És ekkor még csak 1982-t írtunk. Azóta eltelt újabb harminc év, s a névsor sajnos egyre nő.
1982-ben ismét hazalátogatott Puskás Öcsi. Szerkesztőségünk nagyszabású találkozót szervezett a már "bejáratott" Sportcsarnokban, ahol a legendával Déri János, a fiatalon meghalt tévés-rádiós kollégánk beszélgetett a zsúfolt nézőtér előtt.
A kiemelt oldalak a PDF-ikonra kattintva olvashatóak.
1992. április
Ebben az időben nagyon keveset voltam idehaza, így kimaradtam a szerkesztőség tagjai által megélt izgalmakból, amit az új külföldi laptulajdonos érkezése váltott ki. A lap virult, nem voltak kötelező anyagok, dolgozhatott mindenki kedvére.
Végre nekem is sikerült megjelentetni azt a riportomat, amit korábban késztettem egy igazi performance művészről és társairól. Az apropó a váci Kék Lófény Kulturális Kávéházban előadott produkciójuk volt. Ez a maga nemében hazánkban eddig elképzelhetetlen naturalizmusával és a szereplők korbácsolásáig fajuló vad szexualitását bemutató jeleneteivel fergetes sikert aratott.
A kiemelt oldalak a PDF-ikonra kattintva olvashatóak.
Sajnálattal kell bevallanom, hogy nincsenek szép emlékeim a negyven évvel ezelőtt megjelent Magazinról. Ennek talán oka lehetett, hogy főszerkesztőnk, Gerencsér Miklós (nyugodjon békében), az előzőekben valami rossz fát tehetett a tűzre, és ő sem úszta meg az ilyenkor szokásos letolást a Központban. Lehetett nekünk akármilyen fenomenális riport-ötletünk, semmi nem volt jó neki. Így lett aztán a vezető anyag (öt oldalon) A győzelem nemzedékei című összeállítás, amely témáját az alcím híven tükrözi: 15 éves a KISZ. Azt nem tudom, honnan került elő az a sok mosolygós, bizakodó tekintetű fiatal fotója, lényeg az, hogy mind a 15 évre jutott belőlük. Jegyzetelő küldött a KISZ I. kongresszusán, a Vörös Csillag traktorgyár fiataljai, akik a maguk által újjáépített klubban csocsóznak, de ott van Baranyai Lajos ifjú ugrómókus, amint a diák-tsz traktorát üli meg. Vidám ábrázattal tanácskoznak az egyik szocialista brigád tagjai a következő kommunista vasárnapról, és az ifjú Pintér János martinász, akinek már a szülőhelye is Dunaújváros volt. Öt oldal bizakodás a 15 éves KISZ ünnepén.
Ugyancsak lebilincselő olvasmánynak számított a Van jövője című írás is, amely a KISZ vertikális átszervezésének tervét vázolta fel az érdeklődőknek, majd egy teljes oldalon köszöntöttük az 50 éves Ifjúmunkás című lapot is. A Népfront és a fiatalok című írást három oldalas képes beszámoló követte, mely bemutatta azokat a katonákat, akiket ugyan felvettek az egyetemre, de előbb a haza védelmének rejtelmeivel ismerkedtek.
A lap záró anyaga a tudomány forradalmáráról emlékezett meg, ugyanis 500 évvel korábban született Kopernikusz. Nem hiszem, hogy ez a szám erősítette a lap iránt érdeklődők táborát, de abban biztos vagyok, hogy ez alkalommal elmaradt a főszerkesztő szőnyeg szélére citálása. Így kellett ezt csinálni!
Azért sikerült becsempészni egy kis anyagot a kezdő pengető Delhusa Gjon virtuózitásáról, és hírt adhattunk a Nautilus együttes fergeteges koncertjeiről amit az "Ezresben", a Budapesti Műszaki Egyetem hatalmas kollégiumában prezentáltak vasárnaponként.
A kiemelt oldalak a PDF-ikonra kattintva olvashatóak.
1982. április
Már el is felejtettük a régi nehézségeinket (vagy csak betörtünk a hámba), nehéz ezt már ilyen távlatban eldönteni? A nyolcvanas évek elején, főszerkesztőnk, Szántó Gabi, aki korábban berlini tudósítóként szolgálta (az ifjúsági sajtó előretolt bástyájaként) az imperializmus elleni harcot, hagyta dolgozni a szerkesztőségi kollektívát. Czippán Gyuri, a helyettese, Kovács Zoli (az Élet és Irodalom jelenlegi főszerkesztője), Csontos Tbor, Sebők János, Pethes Sándor, mind-mind tudták, hogy mi kell a fiataloknak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a nyolcvanas évek elején már magasan meghaladta a Magazin példányszáma a 300 ezret, s csak azért nem növekedhettünk tovább, mert papírhiányra hivatkozva limitálták a nyomott példányok számát. Először emelték a lap árát (ekkor már 9 forint 50 fillér volt), ez nem használt, az igény csak nem csökkent. Ekkor odafönt meghúzták a határt: 350 000 példány! Így tapasztaltuk néha, hogy rojtosra olvasott újságok vándoroltak az osztályokban, természetesen a középső oldalak nélkül, mert azt már az élelmesebbje kivette és szobájának díszítéséhez korábban felhasználta...
Node, miről is írtunk a 82 áprilisi számban? Szenzációnak számított akkoriban a Budapest Sportcsarnok átadása. Az élelmes rockzenészek frissebbek voltak, mint a sportolók, így az első nagyszabású rendezvény a sportcsarnokban a rock jegyében zajlott. Telt ház volt a "Rock-katlanban", igaz kis intermezzó zavarta meg a kezdést. Az előzenekarként felkonferált Fórum együttes enyhén szólva is megdobáltatott és kifütyültetett. Sokak véleménye szerint érdemtelenül... Aztán jött a kitűnő formában lévő P.Mobil együttes, majd a kanadai Saga együttes. Már tombolt a lelátó. Minden várakozást felülmúlt a délután és az este.
Néhány oldallal hátrább szomorú összeállítást közöltünk azokról a hírességekről, akik a világ minden táján már ismertséget szereztek, de rövidre szabott életük nem engedte meg, hogy megéljék a békés öregkort. Brian Jones, Janis Joplin, Elvis Presley, Jimi Hendrix, John Lennon, Bob Marley, John Bonham. És ekkor még csak 1982-t írtunk. Azóta eltelt újabb harminc év, s a névsor sajnos egyre nő.
1982-ben ismét hazalátogatott Puskás Öcsi. Szerkesztőségünk nagyszabású találkozót szervezett a már "bejáratott" Sportcsarnokban, ahol a legendával Déri János, a fiatalon meghalt tévés-rádiós kollégánk beszélgetett a zsúfolt nézőtér előtt.
A kiemelt oldalak a PDF-ikonra kattintva olvashatóak.
1992. április
Ebben az időben nagyon keveset voltam idehaza, így kimaradtam a szerkesztőség tagjai által megélt izgalmakból, amit az új külföldi laptulajdonos érkezése váltott ki. A lap virult, nem voltak kötelező anyagok, dolgozhatott mindenki kedvére.
Végre nekem is sikerült megjelentetni azt a riportomat, amit korábban késztettem egy igazi performance művészről és társairól. Az apropó a váci Kék Lófény Kulturális Kávéházban előadott produkciójuk volt. Ez a maga nemében hazánkban eddig elképzelhetetlen naturalizmusával és a szereplők korbácsolásáig fajuló vad szexualitását bemutató jeleneteivel fergetes sikert aratott.
A kiemelt oldalak a PDF-ikonra kattintva olvashatóak.